|
||
Külföldi tanulásRégen még nagy szó volt, ha valaki külföldön tanulhatott, akár csak egy félévet is. Ma már szinte semmi különleges nincs ebben, számos ösztöndíj és egyéb lehetőség között válogathatnak a magyar diákok, főként az EU országaiban. Annak van szerencséje, aki már középiskola alatt kinn tud tölteni – akár cserediákként, akár más formában – egy évet, hiszen minél korábban kezd el nyelvet tanulni, annál biztosabb lesz a nyelvtudása. Az egyetem, főiskola megkezdése előtt is érdemes egy időre külföldre menni, akár dolgozni is, és amellett lehet tanulni a nyelvet vagy mást. A felsőfokú tanulmányok alatt pedig már a szakmai ismeretek bővítése lehet az elsődleges szempont a nyelvtanulás mellett. Amióta a magyar felsőoktatás is átállt a „bolognai” rendszerre, vagyis az alap- és mesterképzéses kétciklusú oktatásra, azóta a rendszer is könnyebben átjárható a külföldi képzésekkel – könnyebben elismertethető itthon egy külföldi, és külföldön egy itthoni képzés. Miért is jó külföldön tanulni? A legtöbben gyorsan megválaszolják maguknak a kérdést: a nyelvtudás, a szakmai tapasztalatok, más kultúra és közeg megismerése, nemzetközi környezet és országokon, kontinenseken átnyúló barátságok – na és persze a kaland... Húsz hét Norvégiában Czékus Ábel, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának nem¬zetközi tanulmányok szakos hallgatója a Metropolnak elmondta, hogy a Tempus Közalapítvány jóvoltából mehetett a norvégiai Tromsøbe. Az SZTE és a Tromsøi Egyetem közötti együttműködésnek köszönhetően 20 hetet töltött az északi kisvárosban, ahol két kurzust kellett teljesítenie, angol nyelven. Ábel célja is az, hogy a leendő munkahelyén hasznosítsa a Norvégiában elsajátítottakat. Genova: minden csak olaszul Baranyai Dalma, nemzetközi tanulmányok szakon tanul az SZTE-n, határozott elképzelésekkel rendelkezett: az Erasmus ösztöndíját kizárólag Olaszországban szerette volna tölteni. „Egy helyre volt lehetőség pályázni az adott országba az SZTE-ről, így jutottam ki Genovába. Mivel az előadásaink és a komplett oktatás olasz nyelven folyik, elsődleges célom a nyelv tökéletes elsajátítása.” Vonzotta a multikulturális környezet is. „Nem kizárólag az adott ország kultúráját és nyelvét ismerhetem meg, hanem az többi erasmusos hallgató jóvoltából az övéiket is.” Itthon már munka mellett tanulna tovább, később nem zárkózna el attól sem, hogy külföldön dolgozzon, szerinte nyelveket beszélő, friss diplomás és Erasmus-ösztöndíjas fiatalokra nagy lehetőségek várnak az egész világban. Egyetemi rangsorok Vonzó cél a külföldi tanulás – de itthon sem mindegy, melyik intézményt választjuk. Egykor le sem nagyon illett írni, hogy az egyik egyetem lényegesen jobb, mint a másik, vagy jobb infrastruktúrát, eszközparkot, magasabb színvonalon oktató tanárokat kínál a többinél. Manapság számos rangsor jelenik meg a diákok tájékoztatására. Az oktatás – ebből is látszik – ugyanolyan piac, mint bármi más, az iskolák versengenek a diákokért, és bizony a jobb képességűek, ha tehetik, a jobb egyetemeket fogják választani, nem pedig a gyengébb, a munkaerőpiacon eladhatatlan papírt kiadó intézményt. Túl sok az egyetem és túl sok a főiskola, bizonyos sza¬kokon óriási a túltermelés, jól meg kell tehát nézni, hová jelentkezünk. Az érintettek véleménye Vannak objektív rangsorok, számok, eredmények tükrözik a felsőoktatási intézmények állapotát, és vannak szubjektívebb, nemcsak számokban mérhető sorrendek is. A hallgatók, oktatók vagy épp a munkaerő-piaci szereplők véleménye sem elhanyagolható, bár ezeket a rangsorokat illő némi fenntartással kezelni. Attól, hogy a diákok jól érzik magukat egy intézmény falai közt, még nem biztos, hogy a diplomájával is kezdeni tudnak valamit. Az interneten a legtöbb ilyen lista elérhető, a friss rangsorokat könnyedén össze is gyűjthetik a jelentkezés előtt néhány honlapról a diákok, és összehasonlíthatják őket. A legjobb egyetemek szájhagyomány útján is bebiztosítják a vezető pozícióikat: mindenki fel tudja sorolni a legjobb három-négy intézményt az országban... |
||
